Szakirodalom III. - További szakirodalmak a tipográfia világához

David Jury: Mi az a tipográfia? Scolar Kiadó, Budapest, 2007.

Dr. Kassay Árpád: Tipográfia a gakorlatban. Printinfo, Budapest, 1999.

Haiman György: Kner Imre és a barokk tipográfia. Kner Nyomda, 1998.

Persovits József: Római kapitális. Optika Téka Kiadó, Budapest, 2007.

Szántó Tibor: Könyvtervezés. Kossuth Nyomda, Budapest, 1988.

Szántó Tibor: A tipográfia. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1964.

Szántó Tibor: A betűszedés könyve. Könnyűipari Könyvkiadó, Budapest, 1951.

Szántó Tibor: A magyar plakát. Corvina Kiadó, Budapest, 1986.

V. Ecsedy Judit: A régi magyarországi nyomdák betűi és díszei 1473-1600. Balassi Kiadó, 2004.

A mostani lista hasonló az első szakirodalmi összeállításhoz, ám ebben most inkább csak kiegészítés szinten vannak a könyvek, nem pedig alapvető fontosság szerint. David Jury könyve érdekes, de ilyen szintű munka található a magyar tipográfiai szakirodalomban is (Virágvölgyi, 2004.). Dr. Kassay Árpád könyve a modern kor betűszedő könyve, mivel gyakorlatban mutatja be a tipográfia alkalmázását (ezt régen a betűszedő könyvek végezték el. Ilyen alkotás szerepelt az első listában is, és most is). Haiman György könyve inkább csak bemutatja a barokk kor tipográfiáját és a magyar nyomdászat számára úttörő Kner Imre ebbéli munkásságát. Persovits könyvének címéből rögtön rá lehet jönni, hogy az antik római kapitálisokkal foglalkozik, melyekről összefoglaló található Szántó Tibor Könyvtervezés című munkájában és a Betű című könyvében is. Szántó Tibor munkásságában jó, hogy átfogó képet ad az egész tipográfiáról, A magyar plakát című munkája pedig ízelítőt ad a plakátkészítés tipográfiájáról is. Ecsedy Judit könyve a magyar könyvkészítés alapjaihoz vezet el, ami tökéletes alap lehet művészi könyvek kialakításához. Wankó Vilmos szerint ugyanis, ha valaki a régi könyveket akarja mintának tekinteni, akkor a valóban régi, ősnyomtatványokhoz kell visszanyúlnia. Ehhez tökéletes Ecsedy Judit könyve. Pozitívum az első listával szemben, hogy az itt leírt könyveket sokkal egyszerűbb beszerezni, míg az elsőben voltak a XX. század elején készült könyvek is, amik - tekintve, hogy műtárgyként funkciónálnak (1945 előttiek) - beszerzése költséges, a fentiekhez viszonyítva.

Lehetséges olvasási sorrend:

1. David Jury: Mi az a tipográfia? Scolar Kiadó, Budapest, 2007.

2. Szántó Tibor: A tipográfia. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1964.

3. Persovits József: Római kapitális. Optika Téka Kiadó, Budapest, 2007.

4. V. Ecsedy Judit: A régi magyarországi nyomdák betűi és díszei 1473-1600. Balassi Kiadó, 2004.

5. Haiman György: Kner Imre és a barokk tipográfia. Kner Nyomda, 1998.

6. Szántó Tibor: Könyvtervezés. Kossuth Nyomda, Budapest, 1988.

7. Szántó Tibor: A magyar plakát. Corvina Kiadó, Budapest, 1986.

8. Szántó Tibor: A betűszedés könyve. Könnyűipari Könyvkiadó, Budapest, 1951.

9. Dr. Kassay Árpád: Tipográfia a gakorlatban. Printinfo, Budapest, 1999.

Eszközök I. - Ókori római toll

A fenti képen egy az ókorban használatos toll alak-, de nem mérethelyes rajza látható. Bal oldalt a kiterített, jobb oldalt pedig a már behajtott szárnyakkal rendelkező toll. A fej már akkor olyan formát mutatott, mint manapság, a toll keresztmetszete - behajtott szárnyak után - kör alakú a kényelmes fogás miatt. A csúcs felé keskenyedik, a toll végén pedig egy ellensúlyként szolgáló fénykör található. Általában bronzból, vagy vasból készült és általában a papirusznál használták, egyéb anyagokhoz más íróeszközöket használtak. A rajz eredetije Szántó Tibor A betű című művében található meg. Ezen a fejkialakításon kívül persze létezhetett más is, viszont én itt most teljes egészében Szántó művére hagyatkoztam.

Ma használatos kalligrafikus toll feje. Látható, hogy a fenti ábrán ugyanezt láthatjuk.

Tipográfiaelmélet IV. - Karakterek közötti távolság

A karakterek közötti távolságot a kerning táblázat segítségével határozzák meg a betűtervezők. Itt a tervezők a lehető legkisebb eltérésre törekednek, így gyakori, hogy a nagybetűk és az írásjelek közötti távolság - bármilyen írásjelről vagy majuszkuláról van szó - azonos minden esetben. Ez azzal járhat, hogy a nyitott majuszkula és írásjel találkozásánál szükség van egalizálásra, mert a pont és a nyitott majuszkula közötti távolság, egalizálás nélkül, rettentően nagy lenne. Előfordulhat ugyanez simán karakterek esetében is (Te). Szerencsére vannak olyan tervezők, akik nem sajnálják az idejüket normális kerning párok létrehozására, aminek köszönhetően az adott felhasználónak könnyebbé teszik a munkáját.

A fenti videóban (aminek minősége amúgy borzasztó teljes képernyőn) látható a Derivia típus egy nyitott majuszkulájának és egy írásjelének találkozása. Látható az is, hogy mennyire visszaugrik a kurzor, amikor az adott írásjel begépelésre került. Ez egy jól átgondolt kerning kialakításra vall. Lejjebb a Derivia karakertáblája található. Sajnálatos módon csak rövidebb szövegeknél alkalmazható, hosszabb szöveg olvasása fárasztó lenne, valamint a betű kialakítása optikailag sem a legmegfelelőbb, a vonalak túlságosan vékonyak, igaz a fő- és mellékvonalak közötti kontraszt viszonylag erős.

First text in english 0.5 - Cover

In the near future, I will upload the full text of my first english paper about typography. For now, here is the cover of the paper.

Megszerkesztett szöveg XIII. - Részeg tipográfia a MÁV-nál

2017. 01. 15-én fotózott felirat egy vonat fülkéjének csomagtartójáról.

Minden bizonnyal látható a telefonos minőség, és a pulóverem fehérsége ellenére is, hogy mi az adott felirattal a problémám. A betűközök egyenletessége esztétikai és olvashatósági követelmény, de mivel a betűk alakjai eléggé változatosak, így, ha azonos távolságra lennének egymástól teljesen rossz ritmust kapna a szöveg, elrontva ezzel a szöveg optikáját is. A betűk közötti távolság optimalizálását egalizálásnak nevezzük, amit leginkább a nagybetűk között kell elvégezni. Ezt a betűk közötti tér változtatásával lehet elérni. A legerősebb távolítást a függőleges szárak találkozása igényli, ezt követően pedig az elvi téglalapot jól kitöltő, de nem zárt szélű kapcsolatok (EH, SH), utána a kerek és függőleges kapcsolat (DE), majd amikor két nem zárt szélű betű kerül egymás mellé (ES). Még kisebb a távolítás mértéke egy nem zárt és egy kerek betű találkozásakor (EC), a ferde és függőleges szomszédságánál (HA) vagy a függőleges és teljesen nyitott között (HT, LH). Fokozódó mértékben csökken a távolság, ha a kerek és ferde (OV), két ferde (AV), kerek és nyitott (OT) vagy nem zárt és nyitott (ET) találkozik. A nyitott és ferde még erősebb szűkítést igényel (TA, LV), és a legerősebben két teljesen nyitott találkozásánál (LT) kell a betűket összehúzni. (Virágvölgyi: A tipográfiai mestersége, 2004.)

A fent leírtak szellemében érdemes megnézni a képen látható feliratot. Az adott felirat szövege MÁV, ami Times New Roman-nal lett kialakítva, melyet Stanley Morison tervezett 1932-ben, a londoni Times számára. Szoros duktusú típus, részben a reneszánsz antikva, részben pedig a klasszicista antikvák formáit hordozza. Jellege ennek ellenére semleges. A hegyes-éles talpvonalkák nyomtatástechnikailag, különösen rotációs gépen csak jó minőségű papíron reprodukálhatók kifogástalanul (Szántó: A betű, 1982.) Mint látható, az 'M' és az 'Á' közötti távolság igényelne egy kis távolítást, az az alapbeállítás, ami a számítógépen van, nem megfelelő, míg az 'Á' és 'V' közötti távolság iszonyatosan nagy, a távolság erős szűkítést igényel. A legjobban úgy lehetne megfogalmazni az egalizálás lényegét, hogy a betűk közötti távolságot folyadékként képzeljük el. Akkor jó az egalizálás, ha a betűk közötti folyadékok nagysága ugyanakkora.

Egalizálás nélküli változat: A betűk közötti távolság (lenti kis négyzetek) bár azonosak, de az ez által a betűk között létrejövő területek hol nagyon nagyok, hol pedig nem elegendőek. Mivel az első képen ugyanez látható, így elmondható, hogy a felirat tervezésébe nem fordíthattak sok munkát, holott még a tipográfiához egyáltalán nem értők is zavarónak találhatják a felirat effajta kialakítását.

Az ilyen problémák azért jönnek létre, mert a betűk tervezése során, a betűkészítőnek meg kell határoznia azt egy táblázat segítségével, hogy ha két karakter találkozik, akkor azok milyen messzire legyenek egymástól. Ezt a táblázatot nevezzük kerning táblázatnak, a benne található kombinációkat pedig kerning pároknak. Ezt a távolságot befolyásolja az is, hogy az adott ideális négyzetnek - amibe a betűt tervezni szokták - mekkora területei maradnak oldalt. Kettő üres terület adja ki az adott pár közötti alaptávolságot, de persze ez változtatható. Néha azonban a tervező szándéka ellenére szükséges az, hogy ezt a távolságot befolyásoljuk, ezt pedig track-eléssel lehet megoldani. (Ez természetesen csak a csupa nagybetűvel [vagy kiskapitálissal] íródott szövegeknél szükséges, szerencsés esetben a kisbetűk között egalizálásra nincs szükség.)

Egalizált változat: Látható, hogy mennyire megváltozott maga a szöveg egy kis track-elésre, amit mindössze fél perc alatt meg lehet oldani, még annak is, aki igazából nem igazán ért a szerkesztőprogramok használatához.

Míg az 'M' és 'Á' között távolításra volt szükség, addig az 'Á' és a 'V' között akkor összehúzásra volt szükség, hogy a két betű szárának talpai egymás alatt és felett vannak már. Egy kis munka belefektetésével már is sokkal harmonikusabbra lehet kialakítani egy csupa nagybetűből álló lógót vagy cégnevet. Persze az adott helyzetet azért is nehéz megoldani, mert az 'Á' és a 'V' között mindenképpen csatorna fog húzódni.

A szöveg most már sokkal harmonikusabb, a betűk közötti távolság álta közrezárt területek nagyjából azonos nagyságúak.

Zárásként csak annyit, hogy alapjában véve nem foglalkoztam volna ezzel a témával, ha csak egy helyen látom a problémát, mivel problémák mindenhol vannak, nem lehet minden tökéletes. De az, hogy a vonat kocsijának csomagtartója alján, minden egyes üveglapon ugyanígy volt rajta a felirat, az borzasztó. Tényleg egy két perces munkát kellett megspórolni, hogy aztán valami borzalom legyen ott minden egyes négyzetcentiméteren? A betű típusának megválasztásáról már nem is beszélnék.

Megszerkesztett szöveg XII. - Folyóirat címe

Egy tervben lévő folyóirat címe, az Empiric Roman típussal kialakítva. Pozitívumai: anatómiai szinten nagyon összetett betű, mivel a fő és mellékvonalak közti különbség viszonylag nagy, a talpakban megtalálható a szögletesség és a megfelelő görbület is, a talpak nem mindenhol ugyanabba az irányba néznek ('E' karakter esetében), és nincsenek is mindig mindenhol meg ('C' karakter esetében). A betűk nagyon pontosan ugyanazokból az elemekből épülnek fel. Negatívum, hogy a típusnak nincsenek kiskapitális karakterei, ezért azt kisebb majuszkulákból kellett kialakítani. Ez oda vezet, hogy nem lesz tökéletes maga a felirat, mivel ahhoz, hogy úgy lehessen kialakítani a szöveget, ahogy fent látható, ahhoz szükséges lenne egy tökéletes kiskapitális alfabétum.

Tipográfiai blogok, melyek hosszabb életet érdemeltek volna

Jelen posztban két, a tipográfiával foglalkozó blog lesz röviden bemutatva, melyek eltűntek az internet süllyesztőjébe, azokkal nem foglalkoznak már, vagy csak nagyon ritkán - évente - kerül ki rá új poszt.

Az első ilyen, egy magyar oldal, a „részeg tipográfus“ oldala, ahol olyan tipográfiailag nehezen vagy egyáltalán nem elfogadható dolgokkal szembesülhet az olvasó, melyek sajnos általánosak és mindennaposak, mivel az emberek kevés figyelmet fordítanak a tipográfia területére, nem látva be annak fontosságát (például a marketing területén). Legelőször még 2016-ban találkoztam az oldallal és rögtön arra gondoltam, hogy mennyire jó, hogy valaki foglalkozik még a témával rajtam kívül, és onnantól kezdve vagy egy hétig nézegettem a blog bejegyzéseit, mindig találva valami újat, de aztán ránéztem a bejegyzések időrendjébe is, ahol sajnálatosan rájöttem, hogy a blog igencsak haldokló vágányon van. Az első poszt még 2012-ben látott napvilágot, az utolsó pedig 2016-ban. Ez idő alatt 27 bejegyzés látott napvilágot az oldalon, ebből 16 még 2012-ben. 2014-nél és 2016-nál csak egy bejegyzés szerepel. Kár, pedig én tényleg nagy élvezettel olvastam az ott találhatóakat, és reméltem, hogy nem egy a végnapjait élő blogot látok. Pozitívum, hogy eléggé sokan kommenteltek az oldalon, tehát sokaknak tetszett, amit a részeg tipográfus megmutatott magából és a témából.

A második az már egy angol nyelvű oldal, ahol olyan képeket láthattok, melyek a Papyrus nevű betűtípus felhasználási módjait hivatottak bemutatni. A tipográfiában vannak olyan típusok, melyeket az emberek gyűlölnek, és ilyen a Papyrus is, mely 1982-ben született meg Chris Costello által és 1983-ban adták közre. A típus lényege, hogy enyvezetlen, érdes felületű papírra íródott, kalligráfiai toll segítségével, azért, hogy a betűk olyan hatást érjenek el, mintha papiruszra írták volna azokat. A munka hat hónapig tartott és megszületett a betűknek egy olyan típusa, mely ugyan a kalligráfia egy magas szintjét tükrözi, de a designerek által igencsak negatív előjellel szerepel. Még maga Costello is elítélendőnek tartotta a Papyrus nagyszámú felhasználását. A típus feltűnt még filmposztereken is, mint az Avatar esetében, vagy együttesek lógójaként (Lamb of God).

A Papyruswatch tehát egy olyan oldal, ahol a Papyrus típust lehet látni a legkülönbözőbb helyeken. Ezzel a bloggal már ebben az évben találkoztam, de mivel nem szerettem volna a részeg tipográfushoz hasonlóan abba a hibába esni, hogy reménykedve várom az új posztokat, így rögtön megnéztem, hogy melyik évben mikor, és mennyi bejegyzés jelent meg. Itt szerencsére már tetemesebb mennyiséggel találkoztam, mint az első blog esetében, de szomorúan konstatáltam, hogy a blog csak 2008 és 2012 között működött. 2008-ban 23 bejegyzés szerepel, 2009-ben 147 (!), míg innentől kezdve egyenes volt az út lefelé, ugyanis 2010-ben 84, 2011-ben már csak 23, 2012-ben pedig már csak négy bejegyzés látható, holott ennek a blognak is jó volt az alapkoncepciója, mint a részeg tipográfus esetében, ráadásul volt is hozzá anyag bőségesen, és a Papyrus típus felhasználási módjain jót lehet mosolyogni, ha már egy minimálisan is ért az ember a tipográfiához.

A részeg tipográfus blogja:
http://reszegtypo.blogspot.hu/

A Papyruswatch blogja:

http://www.papyruswatch.com/