 |
| Empiric Roman típus. Jobbnak tekintem már a Trajan Pro-nál is, de nincsenek pontjai, ékezetei. Negatívum még a barokkra emlékeztető vonások, mert ez eltávolítja a betűformát az eredeti vésett mintától. Látszik, hogy egy csak majuszkula típusból mennyire kevés minden hozható ki, milyen kevés része van anatómiailag. |
2016. december 15., csütörtök
Betűtípusok IV. - Empiric Roman
2016. december 11., vasárnap
Szakirodalom I. - Alapvető fontosságú könyvek a tipográfia és a könyv világához
Fabvre - Martin: A könyv születése. Osiris Kiadó, Budapest, 2005.
Funke, Fritz: Könyvismeret. Osiris Kiadó, Budapest, 2005.
Gyurgyák János: Szerzők és szerkesztők kézikönyve. Osiris Kiadó, Budapest, 2005.
Jaschik Álmos: A könyvkötőmesterség. Népszava Könyvkereskedés Kiadása, Budapest, 1922.
Szántó Tibor: A betű. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982.
Virágvölgyi Péter: A tipográfia mestersége - számítógéppel. Osiris Kiadó, Budapest, 2004,
Wózner - Durmits - Pavlovszky: A betűszedés elméleti és gyakorlati kézikönyve. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.T., Budapest, 1905.
Online elérhető kiadások:
Gyurgyák János: Szerzők és szerkesztők kézikönyve.
Jaschik Álmos: A könyvkötőmesterség.
Wózner - Durmits - Pavlovszky: A betűszedés elméleti és gyakorlati kézikönyve.
Véleményem szerint ahhoz, hogy valaki jó tipográfus legyen meg kell ismernie az elméleti és történelmi alapokat. Ehhez a legjobb a könyvek tanulmányozása, mivel egy könyv az a tipográfia elméletének és gyakorlatának fizikai megtestesülése, összpontosulása.
A tudás elsajátításához - ahogy mindenhol lenni szokott - az elméleti alappal kell kezdeni. Erre szolgál „Könyvismeret“ és „A könyv születése“. Elsőként Fabvre és Martin könyvét érdemes elolvasni, mert az elegendő történelmi ismeretet nyújt. Ezt követően érdemes a nagyobból, a kisebb felé haladni, azaz „A betű“ című könyv áttanulmányozása és az abban található, 300-nál is több betűtábla átnézése elegendő alap a betűk, valamint azok fejlődésének, szerkesztésének megértéséhez.
Itt megbomlik az elmélet és a gyakorlat közötti út, mivel már megvan a megfelelő történelmi és elméleti alap, viszont ezek leginkább a múlt kor technikájára összpontosítanak. Így Szántó Tibor könyvét követően érdemes elolvasni a gyakorlati könyveket is. A gyakorlati módszerekben érdemes az elméletnek a fordított sorrendjét követni, azaz a kisebbtől a nagyobb részletek felé haladni. Ennek eredményeként elmondható, hogy „A betűszedés elméleti és gyakorlati kézikönyvé“-t, majd „A könyvkötőmesterség“-et érdemes elolvasni. Wózner Ignác, Durmits Imre és Pavlovszky J. Alajos könyve leginkább a könyvtest elkészítésével, míg Jaschik János könyve a borítóval, egy könyv összerakásának gyakorlatával foglalkozik.
Az utolsók között az összefoglaló műveket érdemes elolvasni, melyek a modern kor könyveivel, tipográfiájával foglalkoznak. Ezek Virágvölgyi Péter és Gyurgyák János könyvei. Ez a két könyv összefoglaló jelleggel írja meg azt, amit a témában érdemes tudni.
Olvasási sorrend:
1. Fabvre - Martin: A könyv születése.
2. Funke, Fritz: Könyvismeret.
3. Szántó Tibor: A betű.
4. Wózner - Durmits - Pavlovszky: A betűszedés elméleti és gyakorlati kézikönyve.
5. Jaschik Álmos: A könyvkötőmesterség.
6. Virágvölgyi Péter: A tipográfia mestersége - számítógéppel.
7. Gyurgyák János: Szerzők és szerkesztők kézikönyve.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)