Megszerkesztett szöveg XIV. - Másodlagos szennycímoldal terv

Szakirodalom III. - További szakirodalmak a tipográfia világához

David Jury: Mi az a tipográfia? Scolar Kiadó, Budapest, 2007.

Dr. Kassay Árpád: Tipográfia a gakorlatban. Printinfo, Budapest, 1999.

Haiman György: Kner Imre és a barokk tipográfia. Kner Nyomda, 1998.

Persovits József: Római kapitális. Optika Téka Kiadó, Budapest, 2007.

Szántó Tibor: Könyvtervezés. Kossuth Nyomda, Budapest, 1988.

Szántó Tibor: A tipográfia. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1964.

Szántó Tibor: A betűszedés könyve. Könnyűipari Könyvkiadó, Budapest, 1951.

Szántó Tibor: A magyar plakát. Corvina Kiadó, Budapest, 1986.

V. Ecsedy Judit: A régi magyarországi nyomdák betűi és díszei 1473-1600. Balassi Kiadó, 2004.

A mostani lista hasonló az első szakirodalmi összeállításhoz, ám ebben most inkább csak kiegészítés szinten vannak a könyvek, nem pedig alapvető fontosság szerint. David Jury könyve érdekes, de ilyen szintű munka található a magyar tipográfiai szakirodalomban is (Virágvölgyi, 2004.). Dr. Kassay Árpád könyve a modern kor betűszedő könyve, mivel gyakorlatban mutatja be a tipográfia alkalmázását (ezt régen a betűszedő könyvek végezték el. Ilyen alkotás szerepelt az első listában is, és most is). Haiman György könyve inkább csak bemutatja a barokk kor tipográfiáját és a magyar nyomdászat számára úttörő Kner Imre ebbéli munkásságát. Persovits könyvének címéből rögtön rá lehet jönni, hogy az antik római kapitálisokkal foglalkozik, melyekről összefoglaló található Szántó Tibor Könyvtervezés című munkájában és a Betű című könyvében is. Szántó Tibor munkásságában jó, hogy átfogó képet ad az egész tipográfiáról, A magyar plakát című munkája pedig ízelítőt ad a plakátkészítés tipográfiájáról is. Ecsedy Judit könyve a magyar könyvkészítés alapjaihoz vezet el, ami tökéletes alap lehet művészi könyvek kialakításához. Wankó Vilmos szerint ugyanis, ha valaki a régi könyveket akarja mintának tekinteni, akkor a valóban régi, ősnyomtatványokhoz kell visszanyúlnia. Ehhez tökéletes Ecsedy Judit könyve. Pozitívum az első listával szemben, hogy az itt leírt könyveket sokkal egyszerűbb beszerezni, míg az elsőben voltak a XX. század elején készült könyvek is, amik - tekintve, hogy műtárgyként funkciónálnak (1945 előttiek) - beszerzése költséges, a fentiekhez viszonyítva.

Lehetséges olvasási sorrend:

1. David Jury: Mi az a tipográfia? Scolar Kiadó, Budapest, 2007.

2. Szántó Tibor: A tipográfia. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1964.

3. Persovits József: Római kapitális. Optika Téka Kiadó, Budapest, 2007.

4. V. Ecsedy Judit: A régi magyarországi nyomdák betűi és díszei 1473-1600. Balassi Kiadó, 2004.

5. Haiman György: Kner Imre és a barokk tipográfia. Kner Nyomda, 1998.

6. Szántó Tibor: Könyvtervezés. Kossuth Nyomda, Budapest, 1988.

7. Szántó Tibor: A magyar plakát. Corvina Kiadó, Budapest, 1986.

8. Szántó Tibor: A betűszedés könyve. Könnyűipari Könyvkiadó, Budapest, 1951.

9. Dr. Kassay Árpád: Tipográfia a gakorlatban. Printinfo, Budapest, 1999.

Eszközök I. - Ókori római toll

A fenti képen egy az ókorban használatos toll alak-, de nem mérethelyes rajza látható. Bal oldalt a kiterített, jobb oldalt pedig a már behajtott szárnyakkal rendelkező toll. A fej már akkor olyan formát mutatott, mint manapság, a toll keresztmetszete - behajtott szárnyak után - kör alakú a kényelmes fogás miatt. A csúcs felé keskenyedik, a toll végén pedig egy ellensúlyként szolgáló fénykör található. Általában bronzból, vagy vasból készült és általában a papirusznál használták, egyéb anyagokhoz más íróeszközöket használtak. A rajz eredetije Szántó Tibor A betű című művében található meg. Ezen a fejkialakításon kívül persze létezhetett más is, viszont én itt most teljes egészében Szántó művére hagyatkoztam.

Ma használatos kalligrafikus toll feje. Látható, hogy a fenti ábrán ugyanezt láthatjuk.