Szakirodalom III. - További szakirodalmak a tipográfia világához

David Jury: Mi az a tipográfia? Scolar Kiadó, Budapest, 2007.

Dr. Kassay Árpád: Tipográfia a gakorlatban. Printinfo, Budapest, 1999.

Haiman György: Kner Imre és a barokk tipográfia. Kner Nyomda, 1998.

Persovits József: Római kapitális. Optika Téka Kiadó, Budapest, 2007.

Szántó Tibor: Könyvtervezés. Kossuth Nyomda, Budapest, 1988.

Szántó Tibor: A tipográfia. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1964.

Szántó Tibor: A betűszedés könyve. Könnyűipari Könyvkiadó, Budapest, 1951.

Szántó Tibor: A magyar plakát. Corvina Kiadó, Budapest, 1986.

V. Ecsedy Judit: A régi magyarországi nyomdák betűi és díszei 1473-1600. Balassi Kiadó, 2004.

A mostani lista hasonló az első szakirodalmi összeállításhoz, ám ebben most inkább csak kiegészítés szinten vannak a könyvek, nem pedig alapvető fontosság szerint. David Jury könyve érdekes, de ilyen szintű munka található a magyar tipográfiai szakirodalomban is (Virágvölgyi, 2004.). Dr. Kassay Árpád könyve a modern kor betűszedő könyve, mivel gyakorlatban mutatja be a tipográfia alkalmázását (ezt régen a betűszedő könyvek végezték el. Ilyen alkotás szerepelt az első listában is, és most is). Haiman György könyve inkább csak bemutatja a barokk kor tipográfiáját és a magyar nyomdászat számára úttörő Kner Imre ebbéli munkásságát. Persovits könyvének címéből rögtön rá lehet jönni, hogy az antik római kapitálisokkal foglalkozik, melyekről összefoglaló található Szántó Tibor Könyvtervezés című munkájában és a Betű című könyvében is. Szántó Tibor munkásságában jó, hogy átfogó képet ad az egész tipográfiáról, A magyar plakát című munkája pedig ízelítőt ad a plakátkészítés tipográfiájáról is. Ecsedy Judit könyve a magyar könyvkészítés alapjaihoz vezet el, ami tökéletes alap lehet művészi könyvek kialakításához. Wankó Vilmos szerint ugyanis, ha valaki a régi könyveket akarja mintának tekinteni, akkor a valóban régi, ősnyomtatványokhoz kell visszanyúlnia. Ehhez tökéletes Ecsedy Judit könyve. Pozitívum az első listával szemben, hogy az itt leírt könyveket sokkal egyszerűbb beszerezni, míg az elsőben voltak a XX. század elején készült könyvek is, amik - tekintve, hogy műtárgyként funkciónálnak (1945 előttiek) - beszerzése költséges, a fentiekhez viszonyítva.

Lehetséges olvasási sorrend:

1. David Jury: Mi az a tipográfia? Scolar Kiadó, Budapest, 2007.

2. Szántó Tibor: A tipográfia. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1964.

3. Persovits József: Római kapitális. Optika Téka Kiadó, Budapest, 2007.

4. V. Ecsedy Judit: A régi magyarországi nyomdák betűi és díszei 1473-1600. Balassi Kiadó, 2004.

5. Haiman György: Kner Imre és a barokk tipográfia. Kner Nyomda, 1998.

6. Szántó Tibor: Könyvtervezés. Kossuth Nyomda, Budapest, 1988.

7. Szántó Tibor: A magyar plakát. Corvina Kiadó, Budapest, 1986.

8. Szántó Tibor: A betűszedés könyve. Könnyűipari Könyvkiadó, Budapest, 1951.

9. Dr. Kassay Árpád: Tipográfia a gakorlatban. Printinfo, Budapest, 1999.

Szakirodalom II. - Válogatás a könyvember írásaiból

Haiman György: Mai tipográfiánk és a fényszedés. Magyar Grafika, 1978. 5-6. szám, 14-20.
Haiman György: Szakkönyveink illusztrációjának kérdéséhez. Papír és Nyomdatechnika, 1954. 370-373.
Haiman György: Tipográfiai jegyzetek. A Hacker Bandi-effektus. Magyar Grafika, 1995. 5. szám, 39.
Haiman György: Tipográfiai jegyzetek. A közbevetésről. Magyar Grafika, 1994. 5. szám, 59.
Haiman György: Tipográfiai jegyzetek. A közlés hitelességéről. Magyar Grafika, 1994. 6. szám, 25-26.
Haiman György: Tipográfiai jegyzetek. A sorközökről - a gyakorlatban. Magyar Grafika, 1993. 6. szám, 26-27.
Haiman György: Tipográfiai jegyzetek. A sorok ritkításáról. Magyar Grafika, 1993. 5. szám, 38-39.
Haiman György: Tipográfiai jegyzetek. A nagykötőjel, mint a zűrzavar eszköze. Magyar Grafika, 1990. 4. szám, 37.
Haiman György: Tipográfiai jegyzetek. A szabadsorok. Magyar Grafika, 1994. 1. szám, 26-27.
Haiman György: Tipográfiai jegyzetek. A zárójel a tipográfiában. Magyar Grafika, 1995. 3. szám, 25-26.
Haiman György: Tipográfiai jegyzetek. Az adatlap és a kolofon. Magyar Grafika, 1964. 3. szám, 136-139.
Haiman György: Tipográfiai jegyzetek. Az írásjelek néhány kérdéséről. Magyar Grafika, 1996. 5. szám, 45-46.
Haiman György: Tipográfiai jegyzetek. Ábrák, rajzok, grafikák helyes állítása. Magyar Grafika, 1994. 3. szám, 19-21.
Haiman György: Tipográfiai jegyzetek. Boszorkányokról… Magyar Grafika, 1992. 1. szám, 40-41.
Haiman György: Tipográfiai jegyzetek. Egy s más a pagináról. Magyar Grafika, 1992. 4. szám, 26.
Haiman György: Tipográfiai jegyzetek. Fattyúsor - fattyúsor? Magyar Grafika, 1996. 1. szám, 67-68.
Haiman György: Tipográfiai jegyzetek. Gerinctelen és beteg gerincű könyvek. Magyar Grafika, 1996. 6. szám, 52-54.
Haiman György: Tipográfiai jegyzetek. Gondolatok az idézőjelről. Magyar Grafika, 1995. 5. szám, 46-49.
Haiman György: Tipográfiai jegyzetek. Hess András - korok és kortársak tükrében. Magyar Grafika, 1995. 1. szám, 51-53.
Haiman György: Tipográfiai jegyzetek. Könyv a könyvben. Magyar Grafika, 1996. 3. szám, 31-34.
Haiman György: Tipográfiai jegyzetek. Mi a „közép“? Magyar Grafika, 1994. 2. szám, 32-33.
Haiman György: Tipográfiai jegyzetek. „Pagina nélkül.“ Magyar Grafika, 1996. 2 szám, 39.
Haiman György: Tipográfiai jegyzetek. Páratlan oldalon kell-e kezdeni az új fejezetet? Magyar Grafika, 1966. 2. szám, 73.
Haiman György: Tipográfiai jegyzetek. Szimmetriakérdések a vers tipográfiában. Magyar Grafika, 1996. 4. szám, 47-50.
Haiman György: Tipográfiai problémák a fényszedésben. Magyar Grafika, 1984. 5. szám, 22-25.

Haiman György munkássága - már csak a felsorolt cikkekből is látszik, hogy - hatalmas. Ha megnézzük a fentebb látható listát, akkor találkozhatunk benne szöveggel, annak járulékos részeivel foglalkozó írásokat, írásjelekkel foglalkozó írásokat, de magával a könyvvel és a nyomtatástechnológiával, nyomtatástörténelemmel is foglalkozó írásokat. Nem hiába nevezik Haimant könyvembernek. Tipográfiai jegyzetek főcím alatt olvasható írásaiból szerkeszthető lenne akár egy kis kiadvány is szerkeszthető lenne, mert már az itt felsorolt cikkek oldalszáma is megközelíti az 50-et. A fentebb olvasható lista elegendő ahhoz, hogy egy, a tipográfiában, könyvgyártásban járatlan ember számára megadja az alapokat, melyekkel kellő mélységbe tudja magát vetni a tipográfia világába. (Nem mellesleg ez alapján a lista alapján arra lehet következtetni, hogy érdemes lenne előfizetnem a Magyar Grafika folyóiratára.) A Magyar Grafika elektronikusan elérhető állományai:
http://epa.oszk.hu/html/vgi/kardexlap.phtml?id=2506
http://epa.oszk.hu/html/vgi/kardexlap.phtml?id=892

Szakirodalom I. - Alapvető fontosságú könyvek a tipográfia és a könyv világához

Fabvre - Martin: A könyv születése. Osiris Kiadó, Budapest, 2005.

Funke, Fritz: Könyvismeret. Osiris Kiadó, Budapest, 2005.

Gyurgyák János: Szerzők és szerkesztők kézikönyve. Osiris Kiadó, Budapest, 2005.

Jaschik Álmos: A könyvkötőmesterség. Népszava Könyvkereskedés Kiadása, Budapest, 1922.

Szántó Tibor: A betű. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982.

Virágvölgyi Péter: A tipográfia mestersége - számítógéppel. Osiris Kiadó, Budapest, 2004,

Wózner - Durmits - Pavlovszky: A betűszedés elméleti és gyakorlati kézikönyve. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.T., Budapest, 1905.

Online elérhető kiadások:

Gyurgyák János: Szerzők és szerkesztők kézikönyve. 

https://www.scribd.com/document/329401502/Gy-J-Szerz%C5%91k-Es-Szerkeszt%C5%91k

Jaschik Álmos: A könyvkötőmesterség.

http://mek.oszk.hu/03200/03235/03235.pdf

Wózner - Durmits - Pavlovszky: A betűszedés elméleti és gyakorlati kézikönyve.

http://mek.oszk.hu/13700/13709/13709.pdf

Véleményem szerint ahhoz, hogy valaki jó tipográfus legyen meg kell ismernie az elméleti és történelmi alapokat. Ehhez a legjobb a könyvek tanulmányozása, mivel egy könyv az a tipográfia elméletének és gyakorlatának fizikai megtestesülése, összpontosulása.

A tudás elsajátításához - ahogy mindenhol lenni szokott - az elméleti alappal kell kezdeni. Erre szolgál „Könyvismeret“ és „A könyv születése“. Elsőként Fabvre és Martin könyvét érdemes elolvasni, mert az elegendő történelmi ismeretet nyújt. Ezt követően érdemes a nagyobból, a kisebb felé haladni, azaz „A betű“ című könyv áttanulmányozása és az abban található, 300-nál is több betűtábla átnézése elegendő alap a betűk, valamint azok fejlődésének, szerkesztésének megértéséhez.

Itt megbomlik az elmélet és a gyakorlat közötti út, mivel már megvan a megfelelő történelmi és elméleti alap, viszont ezek leginkább a múlt kor technikájára összpontosítanak. Így Szántó Tibor könyvét követően érdemes elolvasni a gyakorlati könyveket is. A gyakorlati módszerekben érdemes az elméletnek a fordított sorrendjét követni, azaz a kisebbtől a nagyobb részletek felé haladni. Ennek eredményeként elmondható, hogy „A betűszedés elméleti és gyakorlati kézikönyvé“-t, majd „A könyvkötőmesterség“-et érdemes elolvasni. Wózner Ignác, Durmits Imre és Pavlovszky J. Alajos könyve leginkább a könyvtest elkészítésével, míg Jaschik János könyve a borítóval, egy könyv összerakásának gyakorlatával foglalkozik.

Az utolsók között az összefoglaló műveket érdemes elolvasni, melyek a modern kor könyveivel, tipográfiájával foglalkoznak. Ezek Virágvölgyi Péter és Gyurgyák János könyvei. Ez a két könyv összefoglaló jelleggel írja meg azt, amit a témában érdemes tudni.

Olvasási sorrend:

1. Fabvre - Martin: A könyv születése.

2. Funke, Fritz: Könyvismeret.

3. Szántó Tibor: A betű.

4. Wózner - Durmits - Pavlovszky: A betűszedés elméleti és gyakorlati kézikönyve.

5. Jaschik Álmos: A könyvkötőmesterség.

6. Virágvölgyi Péter: A tipográfia mestersége - számítógéppel.

7. Gyurgyák János: Szerzők és szerkesztők kézikönyve.